5:30. Csörög az ébresztőm. Egy mozdulattal kinyomom. Biztos, hogy nem kelek még fel, nagyon álmos vagyok. Úristen, ma van a félmaraton! Nincs mese, fel kell kelnem, ki van számolva minden, 7:00-kor találkozunk a többiekkel az Opel sátornál. És ahogy eszmélek, tudatosul bennem, hogy van még valami. Ugyanis pár nappal korábban, a féltáv óta szűnni nem... Continue Reading →
Döntési pontok egy félmaratonon
Ha az ember félmaraton futásra adja a fejét, óhatatlanul is előre megfontolt vagy ad hoc döntések elé kényszeríti az élet. Itt egy kis segítség szakértőtől (=én) arra vonatkozóan, hogyan dönts egy-egy ilyen helyzetben: Váltó vagy egyéni? Egy félmaraton nem kis próbatétel egy hobbifutó de még gyakorlott sportoló számára sem. Ha nem futottál rendszeresen az elmúlt... Continue Reading →
Miért nem mész el futni?
Még mindig élénken emlékszem az első félmaratonomra. Nem is a verseny napja maradt meg a leginkább, hanem az érzés, ahogy beérek a célba és tudatosul bennem, hogy beérett a munkám gyümölcse, félmaratonista lettem. De erről majd később. Hiszen az én történetem is úgy indult, mint nagyon sok futóé: gyűlöltem futni. A gimis cooperek élménye, amiket... Continue Reading →