Ha az ember félmaraton futásra adja a fejét, óhatatlanul is előre megfontolt vagy ad hoc döntések elé kényszeríti az élet. Itt egy kis segítség szakértőtől (=én) arra vonatkozóan, hogyan dönts egy-egy ilyen helyzetben: Váltó vagy egyéni? Egy félmaraton nem kis próbatétel egy hobbifutó de még gyakorlott sportoló számára sem. Ha nem futottál rendszeresen az elmúlt... Continue Reading →
Ezúttal egy olyan helyszínt mutatok be, amihez több szálon is kötődöm. Itt nőttem fel, ide jártam suliba, itt él a családom, a városi híradót vezetem közel egy éve, heti három nap. Ez a város Székesfehérvár, ahol valószínűleg a legtöbbet futottam eddig. Mindig is itt tudtam kihozni magamból a maximumot, itt születtek a legjobb futóeredményeim. Valószínűleg... Continue Reading →
Már régóta tervezem, hogy indítok egy sorozatot, amiben a kedvenc futóhelyeimet mutatom be Nektek. Mivel kétlaki vagyok, két város szerves része az életemnek, ez pedig nyáron egy harmadikkal is kiegészül. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük is mindjárt Budapesttel. A hétköznapokat itt töltöm, ez az edzéstervet tekintve a rövidebb, de tempósabb, technikai futásokat jelenti, általában... Continue Reading →
Az ember azt hihetné, hogy a futás a legegyszerűbb mozgásforma, nincs is másra szükséged hozzá, mint a két lábadra és egy pár futócipőre. Már lassan 8 éve futok, de soha nem gondoltam bele abba, hogy valóban helyes-e a futóstílus, amit kialakítottam magamnak. Sőt, arra végképp nem számítottam, hogy problémák forrása is lehet a nem megfelelően... Continue Reading →
Képzelj egy meleg, nyári napot, amint az új rózsaszín flamingós matracodon lebegsz a Balatonban, és azon tanakodsz, hogy palacsintával vagy jégkrémmel fejeld-e meg az imént elfogyasztott sajtos-tejfölös lángost. Most pedig képzelj el engem, amint egy nettó 40 fokos panelben készülök az államvizsgámra és nagyon utállak Téged mindezért! Az elmúlt két hónapban nemcsak életem legnagyobb fizikai... Continue Reading →
Tudjátok, van egy bizonyos frissítő, amit aktivátornak hívnak. Egy pici koffeines shot, amit a maratonfutás 35. kilométere után tanácsos meginni. Azonnal felpörget, új energiát és lendületet ad. Nagyjából így hatott az én életemre is a maraton. Teljesen felkavarta és olyan energiáimat mozgósította, amiknek a létezéséről sem tudtam. Transzban tartott napokig, úgy, hogy aludni sem bírtam.... Continue Reading →
Egy hónapja erősítés közben meghúztam a combhajlítómat. Először azt hittem, hogy csak begörcsölt, de nem múlt el a fájdalom. Két nappal később futottam egy hosszút és a végére alig bírtam a lábam felemelni. Egy hét pihentetés után újra megpróbáltam futni, de továbbra is fájt, ráadásul a másik is elkezdett, mert azt terheltem jobban. A maraton... Continue Reading →
A maratoni felkészülés során rengeteg mélypontot élünk át. Ez egy hosszú és nehéz út, melyet - ugyan támogat sok ember - teljesen egyedül teszünk meg. Természetes, hogy vannak olyan helyzetek, amikor feltesszük magunknak a kérdést: Valójában miért csináljuk? Ám sokkal kevesebb olyan jellegű és intenzitású mélypontja van a felkészülésnek, mint hisszük. Lássuk, mik azok a... Continue Reading →
Tudjátok, mikor a hétvégén jelezte a telefonom, hogy már csak 8 hét van a maratonig, eléggé megijedtem. Már túl vagyok a felkészülés felén, és az utóbbi időben futottam nagy távokat is, ám valahogy még mindig olyan távolinak érzem azt a madárcsicsergéses, könnyed áprilisi vasárnap délelőttöt, amikor több százezer mazochista ember fut le együtt 42 km-t,... Continue Reading →
Minden versenynek különböző története van. Attól a naptól kezdve, hogy eldöntöd, hogy benevezel, addig a percig, amíg átléped a célvonalat. Egy kicsit olyan, mint életre hívni valamit. Először megszületik benned egy gondolatcsíra, ami erős elhatározássá, belső motivációvá válik, ez pedig adrenalinként hajt előre a küzdelemben, amit önmagaddal vívsz. A siker pedig katartikus, eltölt szeretettel és... Continue Reading →
fjsdra 